Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kutyabeszéd

Az ember és kutya közötti évezredes barátságnak hála, meglehetősen jól tudunk kommunikálni egymással. Egy-egy eszesebb blöki akár több száz szót is megérthet, s legtöbbjük igen jól értelmezi a non-verbális jeleket is.

 

Ám szó sincs arról, hogy ez a kommunikáció egyirányú lenne. Az ember legalább olyan jól érti az ugatásból, vonyításból vakkantásból, nyüszítésből, morgásból és testbeszédből álló kutyanyelvet, mint ők a miénket.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusai – Miklósi Ádám vezetésével – a kutya és az ember közötti kommunikációt vizsgálták. A kísérlet során különféle − idegen érkezésekor, a gazda megtámadásakor, sétára induláskor, a kutya kikötésekor, labda elvételekor, és játékos birkózás közben felvett − csaholásmintákat gyűjtöttek össze, s azt vizsgálták, hogy az emberek képesek-e az ugatások alapján azonosítani a szituációt. A kísérleti alanyok átlagosan 40 százalékos teljesítményt nyújtottak, ami a kutatók szerint jó találati aránynak számít. A kísérletekből az is kiderült, hogy az ugatás megértése nem függ attól, hogy valakinek van-e kutyája vagy nincs, s a vakok éppúgy képesek dekódolni miről ugatnak az ebek, mint a látók – vagyis előzetes tapasztalatok nélkül is értjük a kutyabeszédet.

A csaholás értelmezésében leginkább annak vokalitása segít minket: minél magasabb hangot hallunk, annál kevésbé tűnik agresszívnak, inkább félelemmel telinek, kétségbeesettebbnek, vagy játékosnak, vidámnak értékeljük azt. Az érdesebb hangzású hangokat támadónak, a csengőbb hangokat inkább kétségbeesettnek halljuk. Végül, amennyiben a vakkantások gyorsan követik egymást, a kutyát agresszívabbnak gondoljuk, míg a lassúbb ritmusú ugatást vidámabbnak, játékosabbnak, kétségbe esettnek halljuk.

A hangokon túl a kutyák testbeszéddel is kommunikálnak. Olykor már a farok tartása árulkodik arról, mi jár a kutyus fejében. Ha az eb magabiztos, érdeklődő, a farka az égbe mutat – ha fél, farkát a lábai közé húzza. A széles, gyors farokcsóválással azt mondja nekünk: örülök, hogy látlak! A lazán, vízszintesen tartott farok ugyanakkor azt üzeni: egy picit többet szeretnék megtudni rólad. Méregetés közben lassan csóválják a farkukat – ekkor még nem döntötték el, hogy az érkező idegen barát vagy ellenség. Ha azonban az eb felborzolja a farkát, mereven felfelé tartja, s sebesen csóválja, jobb lesz, ha vigyázunk vele, mert agresszívitása akár támadáshoz is vezethet.

A fülek is beszédesek: a felálló fülek figyelmet, elfogadó magatartást jeleznek, míg a hátracsapott kagylók félelmet, vagy engedelmességet, belenyugvást jeleznek. Olykor pedig egész testüket bevetik a kommunikációhoz: a meghunyászkodást hanyatt fekvéssel jelzik, míg mikor első lábaikra támaszkodva, a feneküket feltolva pucsítanak, az egyértelműen a játékra hívás jele.

Hát lehet ellenállni ilyen kifinomult invitálásnak?

 

Testbeszéd:

 A kutyák is kommunikálnak egymással, úgy mint az emberek. Azt nem mondom, hogy "beszélget", de egyértelmű jeleket közöl. A hangulatát, a félelmét, az örömét más-más testrészeivel jelzi.
farok csóválás: izgatottság, öröm, játék
fülei felemelése/hegyezése: figyelés
szemek tágra nyílnak: félelem
fej lehúzása, farok behúzása: alárendelés 
tömör beállás, vicsorgás: támadóállás
egyik mellsőláb felemelése, fülek
 hegyezése, farok felemelkedése: vadász póz

 

Ugatás:

 Köztudott tény, hogy a kutyák szoktak ugatni. Az ugatással is kommunikál. Az ugatást is a tesbeszédhez lehetne sorolni, de én inkább azt külön tenném mivel ezt nem a testével jelez, hanem a hangjáva. Meg lehet különböztetni azt az ugatást amit egy játék közben, meg azt az ugatást amit egy idegen felé ugat. Mert mindig másképp ugat különféle helyzetekben. Általában a kutya ilyen helyzetekben ugat:
- Ha valaki elvonul a ház előtt
 (Mert minden kutya a saját területét védi, és így akarja elzavarni az idegen betolakodókat)
- Ha valami más állatot vesz észre, azt is meg szokta ugatni
(Mert ő fentebbnek érzi magát a rangsorban)
- Ha követel valamit
 (pl.: az udvarban ebédel a család, és elkezd nyüszögve ugatni, hogy kapjon a kajábó. Ilyenkor SOHA ne adjunk neki, mert utána fentebb fogja érezni magát a rangsorban)
- Ha elhanyagolva érzi magát 
:(Ilyenkor inkább nyüszögni szokott. Ha sokat van egyedül bezárva egy kis helyre, ahol senki nem játszik vele, a kutya használhatatlannak tartja magát, és gyakran előfordul, hogy unalmába szétrág, vagy kikapar valami)

 

Ugatási szótár:

  • Köszönés:izgatott,gyors és éles ugatások egymásutánisága.
  • Figyelemfelkeltés:több közepes hangfekvésű ugatás
  • Betolakodó jelzése:mély hangon való ugatások,amelyek az idegen közelettével egyre élesebbekké és gyakoribbakká válnak.
  • Magányosságot és izgatotságot kifejezőugatások:rövid,mély,gyakran vonyításokkal kísért ugatások.
 
 

 


Utolsó kép




Archívum

Naptár
<< Június >>
<< 2018 >>
Ke Sze Csü Szo Va
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30  

Statisztika

Online: 1
Összes: 90105
Hónap: 1679
Nap: 54